Miskolc

A Miskóc nemzetség, amely a megyének is nevet adó Bors nemzetség egyik ága volt.

Miskolcot Nagy Lajos király mezővárossá nyilvánította, bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával.

A szabadságharc idején Rákóczi fejedelem Miskolcon rendezte be főhadiszállását (1704. január 18-tól március 15-ig).

1949-ben a Selmecbányáról Sopronba költöztetett Bányászati Akadémiát a nyugati határhoz túl közelinek ítélt városból keletebbre, Miskolcra hozták, akkor már Nehézipari Műszaki Egyetem néven.

Miskolc a magyar irodalomban:

1543-ban Dévay Bíró Mátyás a város prédikátora volt.

1769. március 21-én itt született Dayka Gábor költő, a felvilágosodás korának egyik jelentős lírikusa. 1778-1782 közt a minoriták gimnáziumának hallgatója volt.

Kazinczy Ferenc 1789-1795 közt a miskolci szabadkőműves páholynak, az „Erényes vándorok–nak volt a tagja.

Csokonai Vitéz Mihály 1800 nyarán járt a városban, innen keltezte „A szépség ereje a bajnoki szíven- című versének előszavát.

Petőfi Sándor háromszor járt Miskolcon.

Déryné Széppataki Róza – A Hunyadi utca 4. szám alatt élt 1848-tól haláláig, 1872. szeptember 29-ig. Sírja a Szent Anna-temetőben van.

Sokszor megfordult a városban Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza, aki Miskolcon született.

Lévay József 1835-től volt a református gimnázium tanulója, később, 1852 – 1865 közt tanára. 1865 után megyei aljegyző, főjegyző, végül alispán lett.

Tompa Mihály gyakran meglátogatta Lévay Józsefet, egyik alkalommal, 1855 nyarán Arany János társaságában kereste fel a várost…..

Képek Miskolcról: