.

/Banki érdeklődéshez a könyvelés száma: +36304842963/

.

Érdeklődni:

Házi segítségnyújtás, Dávid Enikő :______ +36 – 30 – 572 – 16 – 19, térítési díj: 150,- Ft. / óra

.

vezetékes: +36 46 200 023 (mellék: 36)

.

Étkeztetés, Ugyan Gábor: _____________+36 – 30 – 849 – 16 – 36, térítési díj: 470,- Ft. / adag

étel kiszállítása: Győri Sándor_____________+36 – 20 – 931 – 64 – 85

.

vezetékes: +36 46 200 023 (mellék: 36)

.

Idősek klubja: Hegyes Marianna, ______________+36 – 30 – 477 – 51 – 31  ,  +36 – 70 – 206 – 16 – 05, térítési díj: 0,- Ft.

Idősek klubja: Talián Ernőné Zsóka, ______________+36 – 20 – 422 – 98 – 58

.

vezetékes: +36 46 200 023 (mellék: 34)

A klubbal kapcsolatosan van lehetőség arra, hogy járásban korlátozottak saját autójukkal, kerekesszékükkel stb. háztól-házig be tudjanak jönni hozzánk úgy, hogy akadállyal nem kell találkozniuk. A klub bejárata a nagy parkolónkon keresztül akadálymentesen megközelíthető. Lépcsők nincsenek!

.

Minden ismerkedésre, beszélgetésre vágyó idősebb embertársunkat bátorítunk arra, hogy próbálja ki ezt az ingyenes lehetőséget: jobban fogja érezni magát.

Jó közösség, szervezett programok várják az érdeklődőket, társaságra vágyó embereket.  Katona Gizella klubvezető: +36703207295, vezetékes: +3646200023 (mellék: 34)

.

Letölthető nyomtatványaink:

.

2019-09-19 hsg igényelhető tevékenységek

.

2019-09-19 hsg kérelem a jelentkezéshez

.

2019-09-19 hsg megállapodás az ellátásra

.

HSG (házi segítségnyújtás)

A házi segítségnyújtás magában foglalja a saját lakásukon történő segítségnyújtásnak minden olyan módját és tevékenységeit, melyeket az igénylő egészségi állapota, szociális helyzete miatt elvégezni már nem, vagy még nem képes.
A gondozás alapvető célja az is, hogy családpótló szerepet lásson el, leküzdve az izoláció biológiai, pszichés és szociális következményeit;az ellátást igénybe vevők tanult és szerzett mentális és fizikai képességeit minél hosszabb ideig megőrizze, aktivitásukat szinten tartsa, mentális állapotuk karbantartása és segítségnyújtás ahhoz, hogy az igénybe vevő az önálló életvitelét lakásán, lakókörnyezetében, szükségleteinek megfelelően fenntarthassa.
A házi segítségnyújtás keretébe tartozó tevékenységek fő célja nem a hozzátartozók teljes körű tehermentesítése vagy kizárása a gondozási feladatokból, hanem a szükséges mértékű segítség nyújtása az ellátás zavartalan biztosítása érdekében.
Napi szintű ellátásról van szó, az időjárás nem befolyásolja a munka végzését!
A gondozók esőben, hóban, fagyban, szélben és akár 40 fokban is mindent megtesznek azért, hogy a gondozottnak jó legyen!

.

Észak újságban megjelent riport:

New Doc 351

.

TÓTH PÁL, PEDAGÓGUS

(Miskolc, 1843. december 6. – Miskolc, 1903. október 27.)

Miskolcon végezte iskolai tanulmányait, s maradandó emlékként őrizte, hogy tanárai egyike Lévay József volt. 1863-ban Sárospatakra került, ahol teológiát és filozófiát tanult.

Tanulmányait 1868-ban Budapesten folytatta, ahol a pesti egyetem ,,bölcseleti fakultásán” kapott diplomát. Utána a szatmári református gimnázium tanára, 1873-tól a miskolci református felső leányiskola igazgatója, ahol 31 éven keresztül tett eleget ennek a megbízatásnak.

Évtizedeken át fáradozott azon, hogy a négyosztályos Leánytanodából hatosztályos intézet legyen, mert ekkor ez volt a leányok számára szervezett legmagasabb fokú iskolafajta. (Az iskola 1916-tól gimnáziumként működött és a legendás igazgató, Tóth Pál nevét viselte.

Az 1948-as államosítást követően az 1950-51-es tanévben új nevet kapott az intézmény, Állami Vámos Ilonka Leánygimnázium lett).

Az igazgatótanár neve összeforrott iskolája felvirágoztatásával, új alapítványok megszerzésével, a gyarapodással. 1897-ben – munkássága negyedszázados évfordulóján – már nemcsak ünnepelt igazgatóként, hanem újságíróként, tankönyvíróként, közéleti emberként és ,,ékesszólású” jeles szónokként is köszöntötték. Miskolc kulturális, szellemi életének maghatározó alakja volt; költeményeket, tankönyveket írt, nevelésügyi, erkölcstani cikkei jelentek meg.

Főbb művei:
Erkölcstan; Gyöngyvirágok; Magyar nemzeti irodalomtörténet; Lórántfy Zsuzsánna; Költemények
Kapcsolódó linkek

http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9vay_J%C3%B3zsef
http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/levay.htm

http://www.flickr.com/photos/fotobarat5/5714836365/

.

3.

Tóth Pál (1843-1903) Tanár. ,,Miskolc szülöttjeként tanulmányait a sárospataki református teologián és a pesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte. 1873-ban tért vissza újra Miskolcra, a Református Felsőbb Leányiskola igazgatója lett, amely stallumot haláláig betöltötte. Rendszeresen publikált a helyi lapokban, több tankönyvet írt, s halála után a város méltónak tartotta arra, hogy Deák Ferenc, Lévay József és Szemere Bertalan között, ő is szobrot kapjon a Palóczy utcán. Ez éppúgy nem valósult meg, mint díszes síremléke a Deszkatemetőben.”

http://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2018/03/06/a_deszkatemeto_a_hires_miskolciak_nyughelye?ajanlo=1

SZEGHALMY BÁLINT,
építészmérnök

(Nagyvárad, 1889. ápr. 21. – Deggendorf, 1963. jún. 16.)

Középiskolába Nagyváradon járt, 1912-ben a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Az 1. világháborúban megsebesült,

1919-1929 között Nagykanizsa városi mérnöke lett.
Ezekben az években készültek a következő építészeti tevei: a karcagi kultúrház, a hódmezővásárhelyi iparos-egylet székháza, a szombathelyi felső kereskedelmi iskola épülete, a soproni evangélikus teológiai internátus épülete, a nagykanizsai mozgószínház és kultúrház. Nagykanizsán az ő tervei alapján épült fel a Beák-villa, a Teutsch-kastély, a vásártér és a piaci árucsarnok.

1929-től Miskolc főmérnökévé nevezték ki.
Miskolci évei alatt készült munkái közül kiemelkedik a kalotaszegi stílusban tervezett Martin-kertvárosi és Deszka-templom.

Templomai:
Miskolc, Tihany, Révfülöp, Borsosgyőr, Sümeg, Tapolca,
Kisbér, Mosonmagyaróvár, Zalaegerszeg, Keszthely, Sümeg
(1937-1939 között Hévízen róm. kat. kápolnát tervezett és épített.)

Világi épületei:
községháza Gelsén, kastély Palinban, szegényház Győrben, kultúrház Szepetneken

1936 után a Budapesti Mérnöki Kamara tagja.

Tevékenysége a két világháború közötti időre esik.

Azt a századforduló utáni eszmét képviselte, hogy egy épületet teljes egészében (berendezésével együtt), egységes szellemben kell megtervezni.

Németországba menekült, végül Deggendorfban telepedett le.

Milyenek a Szeghalmy-templomok?

Csak természetes anyagokat használ: követ, fát, vasat.
Méretük szolid. Ő a 200-400 lelkes gyülekezetet tartja családiasnak.

„A templom: Isten háza. Tehát legyen: tiszta, minden a maga természetes színében.
A templom: Isten trónterme. Legyen jó természetes világítás. (Ez megszabja az ablakok méretét, elhelyezkedését.)
Akusztikája természetes: a csendesen elmondott Ige is legyen mindenütt jól hallható.
A református istentisztelet sok elemből áll: istentisztelet, bibliaóra, szeretetvendégség, ifjúsági alkalmak, közművelődés. Mindennek legyen helye.”

további cikk:

szeghalmy

http://www.reformatus.hu/mutat/szeghalmy-balint-templomai/#gal-1|pic10

Deák-Varga Dénes:

http://www.kanizsaujsag.hu/hirek/17128/50-eve-hunyt-el–szeghalmy-balint–nagykanizsa-varosi-mernok/

Szeghalmy Bálint neve ma már építész-körökben is csak kevesek számára cseng ismerősen, pedig a két világháború között országosan elismert építésznek számított, szakmai körökben csak úgy emlegették, hogy a „templomépítő”. Szeghalmy Bálint emléke Kanizsán azért is elhalványult, mivel itt csak fiatal éveit töltötte, életműve máshol teljesedett ki, igazi sikereit másutt aratta. Életéről és munkásságáról elsősorban a róla megjelent könyvből (Bereczky Kálmán, Hévíz, 1996) tájékozódhatunk.

Szeghalmy Bálint építész-családban született Nagyváradon 1889-ben. A budapesti Műegyetemen 1912-ben kapott építészmérnöki oklevelet. A világháború kitörésekor bevonult katonának, de 1915-ben súlyosan megsérült és ezután nem kellett frontszolgálatot teljesítenie.

Nagykanizsai munkássága a háború után kezdődött, midőn 1919-ben kinevezték városi mérnöknek, és e státuszát 10 éven keresztül töltötte be. 1929-ben elnyerte Miskolc város főépítészi állását, és oda költözött.

A két világháború között még nem volt összeférhetetlen, hogy egy városi köztisztviselő akár „saját” városában is tervező munkát vállaljon, Szeghalmy Bálint pedig ízig-vérig alkotó szellemű tervező építész volt. Életrajz-írói szerint pályafutása során, gyakorlatilag 1919-1945 között 91 épület tervét készítette el, ebből 59 templom-terv volt. Ez még nem lenne rendkívüli szám, azonban egyéb tervei is túlnyomó részben középületek voltak. Számos országos pályázaton nyert díjat vagy megvételt. Valamennyi tervét igen gondosan, többször átrajzolva készítette el és adta csak ki a kezéből.

Szeghalmy építészete azért különleges, mivel ő volt a Toroczkay Wiegand Ede által kitalált, majd Kós Károly és társai (Zrumeczky Rezső, Mende Valér, Györgyi Dénes, Jánszky Béla) – által népszerűvé tett, bár csak jobbára az 1910-es években művelt úgynevezett magyaros építészeti stílusnak lényegében egyedüli következetes folytatója. Szeghalmy csak 4-5 évvel volt fiatalabb Kós Károlynál és barátainál, azonban nem tartozott körükbe, Kós Károlylyal személyesen talán nem is találkozott. Őnála a magyaros építészeti karakter továbbvitele nyilván nem divat-majmolás és nem is megélhetési kérdés volt, hanem erkölcsi meggyőződés. Ugyanis a két világháború között a korábban népszerű magyaros stílus már nem számított újdonságnak és divatosnak, és sokkal jobban lehetett érvényesülni a modernnek számító Bauhaus-stílus művelésével. Kós Károly Erdélybe költözött, és építészettel már csak elvétve foglalkozott, Zrumeczky és Mende fiatalon meghalt, Györgyi Dénes pedig más stílusokkal is próbálkozott. Szeghalmy azonban következetesen kitartott a magyaros – főként erdélyi – népi építészetből átvett formák, a természetes építőanyagok, különösen a fa használata mellett, bár néhány tervén láthatjuk, hogy ő is lazán tudott más – neobarokk, neogót vagy kora-modern – stílusban is tervezni.

A messziről érkezett fiatal mérnöknek Nagykanizsán valószínűleg nem kis erőfeszítésébe került bizonyítania tudását és tehetségét a város előljárósága és hangadó közönsége előtt. Tehetségére azonban minden bizonnyal korán felfigyeltek, ugyanis már Kanizsán is több jelentős tervezési megbízást kapott. Önéletrajzában is megemlíti e korszak munkáit: a Bajza utcai Teutsch-villát (1925), a városi bérházat valószínűleg a Kossuth tér 14. alatti kétemeletes bérház, 1926), a palini kastélyt (valószínűleg a volt méntelep – később emelőgépgyár – központi épületének bővítése), a piaci árucsarnokot (az Erzsébet téren épült 1924-ben, de 1940-ben lebontották), a szepetneki kultúrházat (a közelmúltban lebontották), a gelsei községházát (nemrég átalakították), a somogycsicsói Beák-házat , a csurgói református internátust, a pölöskefői Pálffy-kastélyt és végül a csak terv-szinten maradt nagykanizsai református templomot. (Ez utóbbi helyett 1934-ben Vécsey Barnabás modern templom-tervét valósították meg.)

Még kanizsai évei alatt tervezte meg a keszthelyi és a Miskolc-Martintelep-i református templomokat, a soproni evangélikus internátust, a pécsi strandfürdőt, a villányi főszolgabírói hivatalt, a szolnoki kórházat, de számos országos pályázaton is díjat nyert, pl. a hódmezővásárhelyi Iparos Egylet székháza, a győri színház, a szombathelyi női kereskedelmi iskola, a hatvani és egy szombathelyi r.k. templom tervével.

Szeghalmyt Miskolcra vélhetően a magasabb beosztás, és a vele járó anyagi elismerés, és valószínűleg a még több munkalehetőség csábította. Miskolcon az Avasra tervezett erdélyi fatornyokra emlékeztető kilátó (1943-ban és 1956-ban leégett, másodszor már nem építették újra) és a különleges megoldású református „deszkatemplom” (1997-ben leégett, de eredeti formában újjáépítették) tette híressé a nevét. Szám szerint 21 megépült magyaros stílusú, főként református, illetve néhány evangélikus temploma közül a legismertebbek: Mosonmagyaróvár, Zalaegerszeg, Tapolca, Sümeg, Nagyatád, Kisbér, Tatabánya – de ennél is több maradt sajnos tervrajzon. Közben további középületek tervei is születtek a keze alatt – közülük csak a kenderesi református parókia és községháza érdemes kiemelésre – utóbbit egyenesen a kormányzó megbízására készítette már a II. világháború éveiben – egyúttal ez volt legutolsó munkáinak egyike.

Bennünket, ma élő kanizsaiakat azonban elsősorban a Nagykanizsán és környékén fennmaradt alkotásai érdeklik. A városrendezési szempontból elhibázott Erzsébet téri pavilonsort szerencsére azóta elbontották. Áll viszont a Teutsch-villa, bár nyílászáróit azóta kicserélték, finom homlokzati tagozatait eltüntették, udvari teraszát előtetővel lefedték. Gyakorlatilag eredeti formában találjuk viszont a somogycsicsói Beák-házat, a csurgói kollégiumot vagy a pölöskefői Pálffy-kastélyt. Csak sajnálhatjuk, hogy a Kanizsára tervezett református temploma nem valósult meg.

Életművének egyik legnagyobb rejtélye azonban a nagykanizsai színház – ma Medgyaszay-ház – tervezésében játszott szerepe. Három okból is sejthetjük, hogy e jelentős épület tervezésében közreműködött. Egyrészt Kunics Zsuzsa és Tarnóczky Attila helytörténeti kutatásaiból tudjuk, hogy„az előtérből a nézőtérre vezető két főbejárat (az előtér két szélén) ajtóit Szeghalmi Bálint tervezte”, azaz bizonyos, hogy a tervek készítésénél legalább kis részben közreműködött. Ennél is érdekesebb azonban, a Szeghalmyról írt könyvben olvasható, Eszenyi Béla nagyváradi református lelkész visszaemlékezése, melyben Szeghalmy munkái között megemlíti a „nagykanizsai mozgószínház és kultúrház emeles épületét” is. Nyilván okkal, azaz tudott arról, hogy e házat Szeghalmy tervezte. A harmadik bizonyíték viszont a legfontosabb: Medgyaszay a XX. század első felének meghatározó építész-egyénisége, azonban az ő gazdag életművét tanulmányozva megállapítható, hogy Medgyaszay soha nem alkotott a Kós Károly féle magyaros stílusban, ugyanakkor Szeghalmy már az 1911-ben készített diplomatervét (Nagyvárad-Velence református temploma) is e stílusban tervezte, de később is a magyaros építészet lelkes művelője volt. Hogy mi történhetett valójában, csak sejthetjük. Vélhetően a város vezetése Medgyaszayt kérte fel a színház tervezésére, akinek ekkor már állt a soproni és veszprémi színháza, és számos fővárosi középülete, azonban Szeghalmy Bálint valószínűleg hathatósan besegített a mesternek, olyanynyira, hogy a fő építészeti koncepciót is neki köszönhetjük. Önéletrajzában pedig azért hallgat erről, mert tudta, hogy hivatalosan a tervezés a nagykanizsai Medgyaszay Ház külső és belső képe neve alatt futott.

Szeghalmy épületein – különösen templomain – sok helyen megfigyelhetjük a kanizsai színházon is alkalmazott faszerkezetű, ferde oldalú ún. „koporsófedést”, amit Medgyaszay sohasem használt. Ami Medgyaszay szerepét illeti a színház tervezésében, az legfőképpen a homlokzat karakterét megadó sgraffito-díszítésben érhető tetten, ugyanis Szeghalmy épületein ilyet másutt nem találunk, míg Medgyaszay előszeretettel alkalmazta több helyen is, mint a soproni színházon (1909), a nagykanizsai tüzérlaktanya legénységi épületén (1932), a mátraházi pagoda-szállón, a budapesti Kiss J. altábornagy u. 59. társasházon, a balatonalmádi templomon, stb. Medgyaszay azonban nem tartozott Kós Károly köréhez, az ő életműve a szecesszióból kinövő kora-modern építészeti irányzathoz sorolható, melynek jellemzői a derékszögű kubusok, lapostetők, sík felületek, kevés ornamentika, a vasbeton használata – amellyel időben jóval megelőzte az I. világháború után hódító útjára indult Bauhaust. Érdekes, hogy éppen azt az épületet nevezték el róla Nagykanizsán, amelyhez talán a legkevesebb köze volt.

Szeghalmy Bálint – nem alaptalanul – tartva a magyar értelmiséget sújtó háború utáni retorzióktól 1945-ben elhagyta az országot és feleségével a Németország délkeleti részén fekvő Deggendorfban (kisváros Passau és Regensburg között félúton a Duna mellett) telepedett le. Itt élt meglehetős szegénységben, ugyanis nyugdíja nem volt, és Németországban építészeti munkát sem kapott, így akvarellek festegetéséből éldegélt 1963-ban bekövetkezett haláláig. Szerény síremlékét német szomszédja állította a deggendorfi temetőben.

Szeghalmy Bálintról 2009-ben utcát neveztek el Nagykanizsán. Méltó gesztus lenne az utókor részéről hamvait hazahozni Nagykanizsára vagy Miskolcra.

Deák-Varga Dénes

Millisits Máté

http://reformatus.hu/mutat/szeghalmy-balint-templomai/#

Szeghalmy Bálint (Nagyvárad, 1889. április 21. – Deggendorf, 1963. június 16.) általános és középiskoláit szülővárosában, Nagyváradon végezte, 1912-ben a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Építészhallgató korában, 1909-ben jelent meg a Vasárnapi Ujság című hetilapban egy figyelemfelkeltő írása a villám sújtotta mezőtelegdi református templomról, amely ezekkel a drámai szavakkal kezdődik:

„Ritka és a maga nemében szinte páratlan műkincseket rejteget a biharmegyei Mezőtelegd ódon ref. temploma. Alig néhány éve fedezték fel és javították ki a templom Árpád-korabeli festményeit s ma már ismét összerepedezve, megrongálva tekintenek le a kormos falakról. Május 27-én ugyanis a villám belecsapott a toronyba s az egész templom, a szentélyt kivéve, elhamvadt. Az óriási hőség és lehulló gerendák miatt a gyönyörű falfestmények is jelentékenyen megsérültek.”

Szeghalmy Bálint 1919-1929 között Nagykanizsa városi mérnöke (főépítésze) lett. Ezekben az években készültek a következő építészeti tevei: a karcagi kultúrház, a hódmezővásárhelyi iparos-egylet székháza, a szombathelyi felső kereskedelmi iskola épülete, a soproni evangélikus teológiai internátus épülete, a nagykanizsai mozi és kultúrház.

Nagykanizsán az ő tervei alapján épült fel a Beák-villa, a Teutsch-kastély, a vásártér és a piaci árucsarnok. 1929-től 1945-ig Miskolc főmérnöki tisztét töltötte be. Ebben az időben Miskolcon két református szakrális épülete valósul meg: a Martin-kertvárosi és a Deszka-templom.

A Dunántúli Református Egyházkerületben az ő tervei szerint épült többek között a keszthelyi, a kisbéri, a mosonmagyaróvári, a zalaegerszegi templom. Sümegen és Tapolcán a református és az evangélikus hívek részére közös templomot tervezett. Az összes megvalósult vagy csak tervezett épületére a református építészeti tradíciók tudatos egyéni értelmezése a jellemző, amelyet ő így foglalt össze: „A templom: Isten háza. Tehát legyen: tiszta, minden a maga természetes színében. A templom: Isten trónterme.”

A tapolcai és a keszthelyi református templom

Munkáságán bár erőteljesen érződik Kós Károly hatása, de Szeghalmy mégsem volt másolója egyetlen építésznek sem. Több tervének megvalósulását a II. világháború kitörését követő pénz- és építőanyag hiány akadályozta meg teljesen, vagy részlegesen. A Budapest-Pesterzsébet Klapka téri Református Egyházközség templomának csak az altemplomi része készült el, míg a soroksári református templomtervének a megvalósításába bele sem fogtak.

A II. világháború végén Németországba menekült, és ott Deggendorf városában telepedett le.
Nevét és életművét a rendszerváltásig a magyar reformátusság többsége elfelejtette. Ismertebbé válásában örömteli és szomorú események egyaránt szerepet játszottak.

Az 1990-es évek nagy megdöbbenést keltő cselekedete volt, amikor 1997. december 4-én, a kora hajnali órákban egy férfi felgyújtotta a miskolci Deszka-templomot. A rendőrség elfogta az elkövetőt, a bíróság mentális beszámíthatatlansága miatt gyógykezelésre ítélte. Országos összefogás eredményeként sikerült megvalósítani a gyors újjáépítést, az előző leégett templom formájában. Az új Deszka-templom felszentelésére ünnepélyes keretek között 1999. május 2-án került sor.

Németországból 2000. október 29-én hazahozták Szeghalmy és felesége hamvait és Miskolcon, a Deszka-templom kertjébe helyezték örök nyugalomba. Nevét Keszthelyen a Szeghalmy Bálint Református Alapítvány és Miskolcon a Szeghalmy Bálint Építészeti Alapítvány őrzi.

Millisits Máté

Kühne Katalin:

http://www.muzsakkertjemiskolc.hu/hirek?news_id=227

Miskolc építészete a két világháború között

Kákóczki András, a Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria intézményvezetője köszöntötte Olajos Csaba nyugalmazott főépítészt, aki Miskolc két világháború közötti építészete címmel tartotta a Szabadegyetem mai előadását.

Az építészet ebben a korszakban két szakaszra bontható:

1/ Az építészeti szemléletváltozás éveit a konvenciók kötöttségei, a gazdasági körülmények és a műszaki fejlődés határozta meg. A modern építészet kap nagyobb hangsúlyt.

2/ Az 1929-es világgazdasági válság után racionálisabb építészeti igényeknek megfelelő (BAUHAUS) és a régi stílusok újraélesztése, keverése történt.

Az 1920-as években a vidéki nagyvárosokban nagyobb szanálások, a rendezések előkészítése zajlott. A korábbi gyakorlat fejlesztése és a Városépítési Tanszék megalapítása volt jelentős. Warga László (1878-1952) építész ún. keretes beépítési móddal, tömb körülépítésével foglalkozott.

Építészeti feladatok:

– Lakásépítés: Trianon után az elcsatolt területekről átjött lakosok és a mulasztások miatti lakásigények határozták meg ezt az időszakot. 1921-ben elindult az állami kislakásépítés, 1923-tól törvény született az adókedvezményről, amely a kertes családi házak építését mozdította elő;

– A templomépítés is elindult;

– Iskolák és középületek épültek;

– Ipari létesítmények kerültek a nagyvárosokba, így Miskolcra is.

Szerkezetek:

– falszerkezetek: nagyméretű tégla a 30-as évekig, 1919-től csak kisméretű tégla gyártása volt jellemző, a falméretek 16 %- kal kisebbek lettek;

– födém: acélgerenda;

– fedél: kötőgerendás fedélszék;

– homlokzati díszítés: kőművesmunka;

– vakolat-architektúra: kőből faragott homlokzatdíszek, sima terméskő-fal, mintás műkőszerű kerámia, padló-burkolólapok;

– faféleségek: padló és homlokzatburkoló;

– gyámolított lépcsőszerkezetek, konzolos vaskorlátok, fiókos lemezajtók, fém ablakszerkezetek;

– nincs gépesítés;

– tervezők csak a fővárosban, nagyvárosokban építkezési vállalkozók végezték ezt a munkát;

– a minőség silányabb, mint korábban.

A 30-as évekig: a szecesszió volt az utolsó stílus, ami folytatódott, később keveredtek a stílusok: Elterjedt a magyaros szecesszió, Keletről vettek át építészeti elemeket, díszítéseket. A néprajzosok, építészek Erdélybe utaztak, kutattak, majd itthon ebben a stílusban építettek falusi házakat, lakóépületeket, iskolákat, közintézményeket. Teret nyert a neobarokk, a templomok és közintézmények építésénél a neogót, a kollégiumok, templomok építésénél a neoromán, majd a késői szecesszió angol, német közvetítéssel lelt hazánkban létjogosultságot. Az új biedermeier festőiségre, eleganciára törekvő építészete is megnyilvánult az épületekben. Romantikus, lakályos polgári lakások épültek. Az expresszionista stílus az ipari épületeknél nyilvánult meg.

Szemléletváltozás – gazdasági és műszaki fejlődés vette kezdetét. A fiatal építészek munkáira a hagyományos irányzat volt jellemző a 20-as években, a mértékadó stílus a reneszánsz volt. A 30-as, 40-es években a CIAM: Modern Építészek Nemzetközi Szervezete (1928) megalapításával a kislakásépítés és a lakónegyedek építése kezdődött el. A magyar modern építészek a BAUHAUS, a DE SILJ és LE CORBUSIER munkásságára figyeltek. Az építőtechnika is előbbre lépett, a vasbeton szerkezet elterjedt. 1933 után a BAUHAUS felbomlott. Budapesten és Pécsett dolgoztak a magyar építészek: Molnár Farkas, Breuer Marcel, Fischer József, Dávid Károly, Kozma Lajos neve érdemel figyelmet, akik közül Kozma Lajos városunkban is működött.

Miskolc speciális helyzetben volt, sok tisztviselő, több intézmény települt városunkba, pl.: a Jogakadémia Eperjesről. Az I. világháború után (1917-1920) döntően a szociális gondoskodás kapott figyelmet. Az egykori hejőcsabai határrészen az Agrár-, vagy Tisztviselő-telep épült ki. A Bottyán J.- Balogh Á. – Sibrik M.- Eszterházy Á.- Petneházy A. utcák által szabdalt Csabai-kapu és az Otthon-, majd Mikszáth-telep építése kezdődött el.

Szentpály István polgármester idején Warga László (1921) elkészíti Miskolc városrendezési tervét.

A Warga-terv: körgyűrűs-sugárutas megoldást javasolt, korrigált nyomvonalon a Tiszai Pályaudvarhoz vezetné a Bajcsy-Zsilinszky utat, a Katowicével új út készülne a Sajóparti vízisport-telephez, az Avasra Sikló-terv készülne, 1912-14-ben hajózható Sajó-kikötőt tervez. A tervek között szerepel a Búza-tér átalakítása, az Avas Szálló elbontása, a Ruzsin-főút, az Avas és a Bábonyibérc – Bodó tető bevonása, a Vasgyár és a Tiszai Pályaudvar közötti lakóterületek és az Avas között sétány épülnének. Differenciált zöldterületi rendszert álmodott, a belváros területére nem engedélyezné a Pece-ágakat, differenciált övezeti rendszer épülne ki, zárt sorú övezetek Nagy-Miskolc városközponttal. A Búza-térre kereskedelmi központot tervezett, a munkásoknak és a tisztviselőknek lakótelepet, intézményhálózatot új színházzal.

Lakásépítés: az elcsatolt területek lakosainak megnőtt a lakásigénye, az ipari lakosság lakáskérdésének megoldása is sürgős feladat volt. Félig zárt sorú lakóépületek, kertes házak épültek. Felépült a Hodobay-telep: 1921-22 között egy kolónia, 76 lakással.

Ezután fotókat mutatott, amelyek képviselik a különböző stílusban épült lakóházakat, villákat, iskolákat, templomokat, középületeket:

Eperjesi utcai társasházak – neobarokk, Botond utcai villa barokkos – keleti hatások – ami a Weidlich-udvarra hasonlít, Gizella utcai neobarokk épület, Sarolta utcai magyaros szecessziós, majd Agrár-telepi villák, Benke J. utcai mediterrán hatású, Szigligeti utcai szecessziós, Lévay J. utcai villa szecessziós-népies, Győri kapu villa ikresített tisztviselő- és munkáslakások népies hatású. Kós Károly háza (Kós Károly tervezésében) népies stílusú, Petőfi utca 13. népies stílusú, Tárkányi u. 5. népies stílusú, Szeles u. 42. népies stílusú, Alsószinva u. 57. a „Szovjet-ház”, 1918-20 között épült (ezt nehéz volt kinyomozni: Mr. Stobbe volt az alaprajzon), Stobbe Ferenc, szövetségi kapitány építtette népies stílusban. Következett a Kiss Ernő u. 31., a vasgyári kertészház, majd Soltész N. Kálmán u. 13., a Speyer-kölcsönből épült városi bérpalota magyaros szecessziós stílusban, de itt barokk elemek is fellelhetők. Árva Pál tervezte a Soltész N. K. u. 3. sz. házat szecessziós-népies stílusban. A Tizeshonvéd-köz 1-2. szecessziós, a Csabai K. u. 42. MÁV-palota 1921-ben épült neobarokk-szecessziós stílusban.

Modern építészet: Görgey u.16. sz., Csabai-kapui villa és -, társasház épületei. A Stadion u. 71. sz. vasgyári tisztviselők házát Meszlényi Géza tervezte. Intézmények: iskolák, kórházak, kereskedelmi és ipari épületek: a Szeles utcai Általános Iskolát, a Bláthy Villamosipari Technikumot Szabó József építész tervezte, a Gépipari Technikumot (Soltész N. K. u. 10. sz.) Schadits – Árva P. tervezte a szecessziós stílusban. A Zenepalota 1926-27-ben épült Wälder Gyula tervezésében, neobarokk stílusban. Az Erdőigazgatóság épülete 1927-29-ben, Lehoczky György tervezésében neoreneszánsz stílusban épült. A Miskolci Bányakapitányság épületét Medgyaszay István 1923-24-ben építtette szecessziós stílusban. A Magyar Kereskedők és Gazdálkodók Köre épülete Bloch Ármin és Stimm Lajos tervezésében, neoklasszicista stílusban épült. A Borsod-Miskolci Hitelbank épületét 1931-ben Kozma Lajos tervezte, neoklasszicista stílusban. A Hősök terén álló Postapalota épülete 1936-ban épült Reisch Adolf és Wälder Gyula tervezésében, neobarokk stílusban. A Megyei Rendőrkapitányság épületét 1939-43-ban Körmendy Nándor tervezte. A Búza-téri Vásárcsarnok 1921-ben Münnich Aladár tervezésében, neoklasszicista stílusban épült. A DIGÉP Nagyedző Műhelye klasszicistahatású modern épület. A lillafüredi Palotaszállót 1927-29 között Lux Kálmán német reneszánsz stílusban építtette szintén Speyer-kölcsönből. A Semmelweis-kórház gyógyszertári épületét neobarokk stílusban, a Vasgyári Kórház felvételi épületét 1939-ben és a Belgyógyászat épületét 1940-42-ben Veszely Géza tervezte. A Martin-telepi Római Katolikus templom épületét 1934-ben Pázmándi István tervezte neobarokk stílusban, a Deszka-templomot 1938-ban népies stílusban, a Martin-telepi Református templomot neoreneszánsz – neogót stílusban 1929-30-ban Szeghalmi Bálint tervezte. A templomot egy beteg ember felgyújtotta, Erdélyből jöttek fafaragók, akik újjáépítették kívül-belül, így láthatjuk ma is ezt a gyönyörű templomot. Az Újdiósgyőri Szent Imre római katolikus templomot 1931-ben Mentényi Tibor – Veszely Géza tervezte, neogótikus stílusban. A Miskolc-Tapolcai Sziklakápolnát 1935-ben Menner László neogótikus stílusban tervezte. A Vasgyári kolónia Evangélikus templomát 1935-38-ban Sándy Gyula tervezte, neoreneszánsz stílusban. A Vasgyári kolónia Református templomát 1926-28-ban Almásy Balogh Lóránt neobarokk stílusban építtette. A Szent István római katolikus templomot Vágner József 1943-ban tervezte, majd később átalakította Hevesy Sándor építész.

Kákóczki András megköszönte az előadónak az értékes, sok fotóval illusztrált előadást, a közönség élvezte az időutazást, az épületek felvillantásával sok emlék idéződött fel bennünk.

.

https://24.hu/kultura/2017/07/12/nyolcvan-ev-utan-befejezik-budapest-egyik-legszebb-templomanak-epiteset/    :

A nagyváradi gyökerekkel rendelkező, Kós Károly által inspirált Szeghalmy a budapesti Műegyetemen tette magáévá az építészet tudományát, majd 1919-től tíz éven át Nagykanizsa, 1929-1945 közt pedig Miskolc főépítészeként dolgozott.

Világi épületek – a nagykanizsai mozi, kultúrház, a vásártér, a piaci csarnok, valamint a Teutsch- és Beák-villák mellett az ő nevéhez kötődik a hódmezővásárhelyi iparosegylet székháza, a karcagi kultúrház és a szombathelyi felső kereskedelmi iskola is – mellett egyháziakat is szép számmal tervezett, így a soproni evangélikus teológiai internátust, a miskolci Martin-kertvárosi és a Deszka-tempomot, a kisbéri, keszthelyi, mosonmagyaróvári, a zalaegerszegi, valamint a Nagyvárad-réti templomot.

A második világháború után feleségével együtt a németországi Deggendorfba költözött. Hamvaikat 2000-ben szállították vissza Magyarországra, ma pedig mindketten a miskolci Deszka-templom kertjében nyugszanak.

.

Tóth Andrásné

.

1. Presbiter lehet a gyülekezet minden választásra jogosult – férfi vagy női – tagja, aki tisztességes és egyházias életet él.

2. A presbitereket a gyülekezet választja az egyházi szabályzatban meghatározott időre. Minden gyülekezet felelős tehát presbitereiért, mert megválasztotta őket.

3. Nem választható presbiternek az, aki az istentiszteleteket nem látogatja rendszeresen, aki
erkölcstelen életet él, részeges, káromkodó, irigy, haragtartó és önző, aki fontosabbnak tartja saját javát, mint a közösségét.

4. A jó presbiter élete tiszta, élettársát megbecsüli, gyermekeit fegyelem alatt tartja. A hit tisztasága felett családjában is őrködik, és rendszeresen olvassa a Bibliát, rendszeresen imádkozik.

5. Az istentiszteleteket családjával együtt szorgalmasan látogatja, az úrvacsorában minden
alkalommal részt vesz.

6. Gyülekezete és egyháza javára szívvel és örömmel adakozik. Vezetőivel, lelkészeivel,
presbitertársaival szemben testvéri szeretettel és bizalommal viselkedik. Az egyház ügyeit világi hatóságok előtt úgy védi és szolgálja, mint saját érdekeit. Egyházi törvényeinket ismeri, azokat megtartja.

7. A presbitérium kötelessége felügyelni a gyülekezet hitelére, erkölcsi magaviseletére, gondozni a gyülekezet anyagi és szellemi ügyeit.

8. A presbiter a gyűléseken, az ott folyó tanácskozásokban és munkákban részt vesz. Magát
komolyan és higgadtan viseli. Ha a gyűlésen vita vagy személyeskedés merül fel, kötelessége
figyelmeztetni a heveskedőket, hogy nem csak saját, hanem Isten közösségének ügyében kell
dönteniük. Minden tárgyhoz nyugodtan és legjobb meggyőződése szerint szól hozzá. Amit jónak tart, nyíltan kimondhatja, anélkül, hogy vele bárkit is sértene. Nehéz ügyek tárgyalásától sem gyávaságból, sem kétszínűségből el nem marad. Ha a többség mást határozott, mint amit o helyesnek tart, a többség akarata előtt meghajol és annak engedelmeskedik. Ha a határozat meggyőződése szerint helytelen vagy éppen káros, a többség határozata ellen akkor sem izgat, hanem törvényes úton keresve igazát, igyekszik maga jóvá tenni a dolgot.

9. A presbiterek a lelkipásztor munkatársai, ezért azt minden munkájában hűségesen támogatniuk kell. A gyülekezet minden egyes tagjáért ok is felelősek lévén, kötelességük arra igyekezni, hogy a gyülekezetben Isten félelme és tisztelete uralkodjék, s a jó erkölcs otthonos legyen. A lelkésszel együtt kötelesek: a viszálykodókat békességre inteni, a tehetőseket áldozatkészségre buzdítani, a szűkölködők és nyomorultak ügyét támogatni, az elhagyottakat felkarolni, a gyengéket erősíteni, a bűnbeesetteket a jó útra visszatéríteni, a megtérőket gondozni.

10. A presbiter buzdít Isten igéjének olvasására, az igehirdetés hallgatására, s arra, hogy kétségeivel bárki bizalommal keresse fel a lelkipásztort, bízzon annak tanultságában és tapasztalatában, s ajánlásaira hallgasson. A presbiter az őreá bízott személyeket, családokat lelkiismeretesen látogatja, körükben beszélgetéssel és más módon Isten iránt ébreszt tiszteletet. A nyerészkedő, mértéktelen és szeretetlen tagokat szeretettel megdorgálja, s a jó útra visszavezetni iparkodik.

11. Pénzben, dicsőségben, az emberek háládatosságában való jutalmat a presbiter munkájáért nem kér és nem vár. Erkölcsi jutalma az, hogy részt vehet a gyülekezet, s ezáltal Isten országának építésében.

12. Elméjében a presbiter szüntelenül maga előtt tartja, hogy őt Isten nem uralkodni, hanem szolgálni hívta, s kéri Istent, legyen segítségül erőtlenségében, tegye őt méltóvá erre a feladatra, hogy egész életében hittel tudjon járni azok előtt, akiket Isten reája bízott.

Egy Homonay nevezetű fegyőr építette a 20-as években családjának.

A háború után az épület állami tulajdonba került. A ketté választott épület egyik felét egy posta tisztviselő (Szkárosi) lakta, a másik rész  orvosi rendelőként (Dr. Nitsch Emil) működött. 

Gönczy Ákos sárospataki tanfelügyelő is lakott egy ideig benne.

A gyülekezet az 50-es években vásárolta meg az épület orvosi rendelő részét, majd később amikor lehetőség adódott rá a másik Tóth P. utcai rész is megvásárlásra került. 

A 60-as évektől Tóth Gusztáv lp. lakott családjával a Göngyösi I. u. oldalon.
Ilosvay Ferenc lp. soha nem lakott itt, őneki külön volt lakása a koloniál soron egy MÁV lakásban.

Keresztessy László lp. családjával együtt 1981-től 2001-ig lakott itt.

Eskü:
Én, XY. esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy, örök Isten, hogy ezt a nőt, akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem.
Szeretetből veszem el őt, Isten törvénye szerint, feleségül.
Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomig vagy holtáig, hitetlenül el nem hagyom, hanem teljes életemben hűséges gondviselője leszek. Isten engem úgy segítsen. Ámen.

Mondjad te is, keresztyén nőtestvérem:
Én XY. esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy, örök Isten, hogy ezt a férfit, akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből megyek hozzá, Isten törvénye szerint, feleségül. Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomig vagy holtáig, hitetlenül el nem hagyom, hanem teljes életemben hűséges segítőtársa leszek. Isten engem úgy segítsen. Ámen.

Az orgona 1913-ban épült a Sárospataki Református Tanítóképző Főiskola számára (4 ezer korona költséggel). Az építő Wegenstein Lipót temesvári mester volt.

Ez a hangszer 2 manuállal és 16 változattal készült, pneumatikus rendszerű volt.

Rieger Ottó Orgonagyár a Miskolc Martinkertvárosi Református templomban építette fel a Képző volt orgonáját, mert a Kollégium ennek a gyülekezetnek ajándékozta.

Kántori szolgálatot végeztek a gyülekezetben:

Papp Károly
Enghy István
Dargai István
Ilosvay Mária
Ilosvay Zsuzsa
Tóth Szilvia
Jurkó Erzsébet
Soltész Kálmán
Dobrosi Barnabás
Jurkó István

Miskolcot Nagy Lajos király mezővárossá nyilvánította, bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával.

A szabadságharc idején Rákóczi fejedelem Miskolcon rendezte be főhadiszállását (1704. január 18-tól március 15-ig).

1949-ben a Selmecbányáról Sopronba költöztetett Bányászati Akadémiát a nyugati határhoz túl közelinek ítélt városból keletebbre, Miskolcra hozták, akkor már Nehézipari Műszaki Egyetem néven.

Miskolc a magyar irodalomban:

1543-ban Dévay Bíró Mátyás a város prédikátora volt.

1769. március 21-én itt született Dayka Gábor költő, a felvilágosodás korának egyik jelentős lírikusa. 1778-1782 közt a minoriták gimnáziumának hallgatója volt.

Kazinczy Ferenc 1789-1795 közt a miskolci szabadkőműves páholynak, az „Erényes vándorok–nak volt a tagja.

Csokonai Vitéz Mihály 1800 nyarán járt a városban, innen keltezte „A szépség ereje a bajnoki szíven- című versének előszavát.

Petőfi Sándor háromszor járt Miskolcon.

Déryné Széppataki Róza – A Hunyadi utca 4. szám alatt élt 1848-tól haláláig, 1872. szeptember 29-ig. Sírja a Szent Anna-temetőben van.

Sokszor megfordult a városban Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza, aki Miskolcon született.

Lévay József 1835-től volt a református gimnázium tanulója, később, 1852 – 1865 közt tanára. 1865 után megyei aljegyző, főjegyző, végül alispán lett.

Tompa Mihály gyakran meglátogatta Lévay Józsefet, egyik alkalommal, 1855 nyarán Arany János társaságában kereste fel a várost…..

Képek Miskolcról:

Képek Miskolc környékéről:

Kapcsolódó linkek:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Miskolc
http://www.answers.com/topic/martintelep?cat=travel
http://members.chello.hu/bemiskola/bemiskola/szovegek/martin-kertvaros1.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Martinkertv%C3%A1ros
http://utcakereso.hu/map3/index.php?action=search&country=hu_uk&scale=a1.0&city=miskolc&street=T%F3th+P%E1l+u.&streetfix=T%F3th+P%E1l+u.&num=&numfix=
http://www.telepuleskereso.hu/map3/index.php?action=search&city=&scale=a1.0&country=hu_tk&city=miskolc

Nt. Ilosvay Ferenc lp.
1898-1980.
A Zemplén megyei Alsómihályiban született 1898. február 10-én.
Iskoláit itt, és a sátoraljaújhelyi piarista gimnáziumban végezte.Apja a tehetséges fiát ügyvédnek szánta, mégis amikor bement Sárospatakra, nem a jogi fakultásra, hanem a Theológiai Akadémiára iratkozott be. Első lelkészképesítő vizsgáját 1922. szeptember 12-én a másodikat 1924. szeptember 18-án tette le. Ekkor már mint segédlelkész szolgált dr. Enyedi Andor — a későbbi Tiszáninneni Egyházkerület püspöke – mellett. Miskolci pályafutását, mint püspöki titkár kezdte.
Helyettes lelkészként megbízták a Martintelepi (vasútmenti) egyházközség megszervezésével.
A templomépítés közben a martintelepi egyházközség világi képviselői 1930. január 26-án az Alsóborsodi Ref. Egyházmegye elnökségének kiküldötteinek jelenlétében lelkészválasztó gyűlést tartott, ahol egyhangúlag Ilosvay Ferenc helyettes lelkészt a
1931. január 29-én házasságot kötött kuntaploczai Czékus Ilonával, házasságukból három gyermek született: György, Mária és Zsuzsanna. Nagy energiát fordított a gyülekezeti élet megszervezésére és ápolására, mint pl. a leányegyleti, ifjúsági és felnőtt bibliaórák, a később híressé vált teadélutánok a MÁV Járműjavító műhely művelődési házában, amely a hitélet erősítésén felül a kulturális igények kielégítését is szolgálta.
Utolsó lehetőségként közvetlenül a templom mellett egy gyülekezeti házat épített, majd a templommal szembeni épületet parókiának vette meg.
Szeretett martintelepi templomának szószékét 1960-ban hagyta el.
1980. június 21-én hunyt el, öregkori leukémiában. Sírja — kívánságának megfelelően — közvetlenül a Deszka- templom mellett van.

Nt. Tóth Gusztáv lelkipásztor
(1914, Mezőnagymihály – 1990, Sárospatak)
Szülei: Tóth Ágoston és Tóth Zsófia.
Két gyermekes 24 holdas földműves családból származott.
A nyolc osztályt a Sárospataki Ref. Kollégiumban végezte. Utána ugyanitt volt teológus. Segédlelkész: Sajókeszin (SK), Sajólenkén (SK), Bőcsön, majd a Sárospataki Lapok zsinati tudósítója.
1948. január 4.-én köt házasságot Kócs Mária diakonisszával. Szolgálatukat Bódvalenkén kezdik, majd 1956-tól Bükkaranyoson lesz lelkész.
A Martintelepre 1959-ben kerül, ahol 21 éven keresztül 1980-ig lesz a gyülekezet lelkésze.
A gyülekezetben énekkart szervez, parókiát, templomot, imaházat renovál, melyeket betonkerítésekkel is körbekerít.
Hétfő reggelenként áhítattal kezdtek a gyülekezetben, szerdánként bibliaóra, szombaton pedig hétzáró istentisztelet is volt.
Precízen számon tartotta a híveket, akiket mindig rendszeresen látogatott. Összegyűjtötte a gyülekezet múltjával kapcsolatos írásos dokumentumokat, ami mellett folyamatosan készített teológiai pályamunkákat. A teológiai szaklapokba és más újságokba is mindig írt cikkeket.
Az egyházmegye missziói és tanulmányi előadója volt. Nyugdíjas éveiben is tovább dolgozott, tudományos munkákat készített, rendszerezte életének munkáit, előadásait.
Három gyermeke született: 1950-ben Gusztáv (45), 1951-ben Ágoston (47), 1953-ban Zsófia.
1990. novembereében tüdőrák következtében távozott az élők sorából. Nyugdíjas diakonissza felesége Sárospatakon él.

Nt. Keresztessy László lp.
1930. február 8-án született Nyirmadán. Édesapja a Nyirmadai Református Egyházközség lelkipásztora volt. Édesanyja szintén papi családból származott. Iskoláit a nyirmadai elemi iskolában kezdte, majd a Sárospataki Református Gimnáziumban folytatta. A másodikos gimnazista volt, amikor meghalt az édesapja. Édesapja halála után elköltöztek Nyirmadáról Abaújvárra, majd Kassára. A gimnázium harmadik ás negyedik osztályát a kassai Premontrei Gimnáziumban végezte el.
Majd hadiapród iskolába, Esztergomba készült azzal a céllal, hogy mint árva, hamarabb juthat keresethez. A háború azonban közbeszólt. Nem vonult be, otthon maradt és Sárospatakra költözvén ott folytatta a tanulmányait. Sárospatakon érettségizett 1948-ban. Állatorvos szeretett volna lenni, de édesanyja kérésére és imádságaira hallgatva teológiaára ment. Sárospatakon, majd Debrecenben fejezte be a lelkészi hivatásra való felkészülést. 1953-ban lett káplán, vagyis segédlelkészként szolgált. 1994-töl választható volt, de önálló lelkészi állást, csak 1959. április 5-én kapott Vilyvitányban. A közbeeső időben segédlelkészként szolgált Ózdon és Szerencsen.
Vilyvitányban 1967. április 15-ig volt. Innen a Bodrogköz szívébe
Pácinba került. Pácinban 1980. augusztus 25-ig szolgált. Innen vezette őt Isten Miskolc-Martintelepi gyülekezetbe, ahol 1980.
augusztus 26-án lett a lelkipásztor egészen 2001 októberéig azaz haláláig.

Lelkipásztorok, akik a gyülekezetben szolgáltak azóta, hogy van anyakönyve a gyülekezetnek:

Ilosvay Ferenc
Kádár Zoltán
Benkő György s. 1.
Tóth Lajos v.o.lp.
Kiss Zoltán
Győry József s.l.
Kiséri Béla v.o.lp.
Arday László püspöki m.lp.
Ráski sándor
Pap István s.l.
Tankó István s. 1.
Takács Béla ny.lp.
Dr. Kiss Zoltán s.l.
Ágoston István
Molnár Mihály belvárosi s.l.
Kovács Imre esp.s.l.
Fodor Lajos felsővárosi lp.
Iglay Ferencz
Szombathy Dénes szirmai lp.
Dr. Marsalkó bertalan
Debreceni Istvánné s.1.
Szabó Gabriella
Dr. Börzsönyi József
Veres Róbert

Tóth Gusztáv
Keresztessy László
Börzsönyi Kornél